Az 1964-es évtől már a
"N. Bălcescu" Középiskolához osztottak, ahol csak mint szekció működött
2 párhuzamos osztállyal volt középiskolánk.
Ennek keretén belül sok szép eredményt értünk el tornászainkkal az ifjúsági (országos) és
testnevelési középiskolák országos versenyein. Volt
I.,
II. és
III. helyezésünk, úgy
csoportban, mint egyéni versenyeken. Ritkán nemzetközi barátságos versenyeken is részt vettünk. Így pl.
Bulgáriában vendégszerepeltünk, majd a bulgáriai középiskola torna csapatát fogadtuk Kolozsváron.
Közben 1965-től 2 évben a Babes-Bólyain is vállaltam elöbb egész katedrát, majd a következő
évben csak fél katedrát, ugyanis tornaszakos testnevelőre volt szükségük.
A "Bălcescu" Líceumban 1971-ig tanítottunk, amikor is áthelyezték a magyar tagozatot a volt
11-es számú Líceumba. Ide egy
sor magyar osztállyal jöttünk, tanári karral együtt. A magyar sporttagozat három sportszakosztállyal
kezdte meg oktató-nevelői munkályát: atlétika, szertorna és röplabda. Nem nagy lelkesedéssel fogadtak a tanári
közösségbe.
A sporttagozat vezetésével alulírottat bíztak meg (Balázs Ernő). Sok nehézség árán beilleszkedtünk az új környezetbe, közösségbe és rövid idő alatt jelentkeztek a jó eredmények is.
Így említhetjük az atélikát, szertornát s kevésbé a röplabdát.
1973-tól már indíthattunk elemi osztályokat is, mely osztályokba elég szigorú tesztelés alapján kerülhettek be a tanulók. Egy év után pszihikai ellenőrzést is végeztünk, mivel az elöző év tapasztalata ezt is megkívánta.
|
|
Jómagam a sporttagozat vezetésével és aligazgatói teendőim mellett a nagyobb osztályú versenytornászokkal is foglalkoztam. Jó csoport alakult ki, mely csoporttal érdemleges eredményeket érhettünk el.
Az országos sportiskolás versenyeken s nem utolsó sorban az országos ifjúsági
versenyeken az első három helyezettek között minden évben ott voltunk. A legjobb
versenyzők Kozma Attila, Balázs Ernő-Péter, Toth Iván, Lajos Mihály, Toth László és mások, akik már
a "Bălcescu" Líceumban végeztek. Többen közülük testnevelési pályát választottak. Ilyenek:
Kozma Attila, Balázs Ernő-Péter, Lajos Mihály, Kovács Albert.
A két utolsó külföldön kamatoztatja felkészültségét edzőként. |
A volt 11-es Líceum tornatermében
|
|
Sajnos a sporttagozatú középiskolákat 1978-ban minisztériumi rendelettel fokozatosan megszüntették, amit
az országos élsport látványosan megérzett.
Az aligazgatói leváltásom után átvettem az iskolában az általános osztályokban a testnevelési órákat. Nem sokáig, hiszen
novemberben már áthelyeztek a Tanulók Sportiskolájába aligazgatónak. Ebben az iskolában a főfeladatom a különböző szakosztályokban történő
versenysport irányítása és ellenözése volt. A szakosztályok száma meglehetősen nagy volt. Így: szertorna (fiúk, lányok), kosárlabda, kézilabda, rögbi, gyorskorcsolya,
birkozás, ökölvívás, röplabda, jéghoki, művészi torna, vizipóló stb.
Itt is voltak sikerekben gazdag élményeim. Országos első helyezések, kölföldi versenyeken való részvétel, tengeri nyári táborok és télen a hegyekben sítáborokon való részvétel. Ebben az iskolában 6 évig tevékenykedtem,
majd visszakerültem a 11-es számú Líceumba, ahol általános testnevelési oktató-nevelői munkámat folytattam. Szép és eredményes hét évet éltem itt át mint testnevelő pedagógus 1991 nyaráig, amikor nyugdíjba kényszerítettek. Ezzel még nem
fejeztem be ezt a szép pedagógusi pályát, hanem tovább folytattam, de ezután már csak mint óraadó. Így hét éven át még 6-8 órával dolgozhattam 1998-ig, amikor is búcsút
mondtam kedves iskolámnak, volt 11-es líceumnak, a jelenlegi Báthory István Líceumnak.
