Vermes Lajos

1860 június 27-én született Szabadkán. Középiskoláit budapesti magánintézetekben végezte, majd (feljegyzések szerint) 25 évesen szigorló orvos. Rejtély fedi, hogy doktorált-e, mert később gyakran használta a dr. Vermes nevet. A sportolást a Nemzeti Torna Egyletben kezdte, itt nyert először versenyt tornázásban, lovon.

Ezután I. díjak sora következett: műszabadgyakorlatok, kötélgyakorlatok, versenyfutás, tornázás bakkon, korláton, ökölvívás, rúdugrás. 1881-ben II. helyet nyert a Budapest-Gödölő, míg 1882-ben I. helyet nyert a Budapest-Kassa velocipédversenyen (bicikli verseny).

Két testvérével, Nándorral és Bélával Magyarország leghíresebb biciklisei közé tartoztak. Vermes Lajos biciklin járta az országot, és népszerűsítette a sportot. Ő volt az első, akinek sikerült a kerékpáros bukfenc.

Országszerte versenyzett, több mint 100 győzelmet ért el. Közben 1880 június 1-én testvéreivel megalapították a Szabadkai Torna Egyesületet. Rengeteg versenyt rendezett itt, valamint Palicson (Szabadka melletti település). Palicson később bicikli pályát építtet saját pénzéből, becslése szerint 100000 pengőbe került a pálya felépítése. A szabadkai ifjak megszeretik a sportot, 1886-ra már 212 tagja van az egyesületnek.

Atléta és sport rendező tevékenységét rengeteg botrány, túlzás és álrekordok sötétítik. Versenyek elött a ehetetlen gyakorlatokat is megpróbálta, többszőr megsérült, és nem tudott versenyezni. Túlzásokkal szerényebb eredményekből is kiemelkedőt tudott varázsolni. Mindezek ellenére egy egész ország csodálta hosszú ideig.

Az 1890-es években már a kassaiak eltávolodtak a sporttól, sok személy számára Vermes egy bohócot jelentett. Ekkor már négy éve tanított a szabadkai községi főgimnáziumban. Országot járva Erdélyben óriási népszerűségre tesz szert a sportversenyeken. Itt az ország legnagyobb atlétáját csodálják, olyan szép gyakorlatokat mutatott, milyeneket Erdélyben látni addig alkalmunk nem volt. Kolozsvárra költözik, s a derék, jóhiszemű kolozsváriak a maguk becsületes sportrajongásában tárt karokkal fogadtákVermest, aki évekig körükben működött. Hivatalos álláshoz is jutott: ő lett a kolozsvári egyetem és az unitáius gimnázium tanára.

• 1896-98 között a Kolozsvári Református Kollégium óraadó tanára.
• 1897-1904 között a Róm. Kat. Főgymnasium tanára, valamint a tornaszertár őre.
• 1897-98 között az Unitárius Kollégium tanára (az Unitárius Kollégium feljegyzése szerint egyetemi tornatanár).

1896-tól kinevezék a kolozsvári egyetem torna-vívó mesterének. De a kolozsvári karrierje is baklövéssel fejeződött be, kinevezte mester bajnokává magát, erre oklevelet nyomtatott, melyet neves személyiségek írták alá, igazolván feltüntetett rekordjait. A hiba csak akkor derült ki, amikor rájöttek, hogy bizonyos eredmények túlzások: pl. a 100 (91,5 méter) yardon elért 10 mp-es eredménye mai napig kimagasló eredmény, melyet soha nem érhetett el az adott körülmények között.